TerraStudio
Csillag
Levegő
Lélek
Szellem
Bolygó
Föld
Test
Anyag
A Nap
Tűz
Ráció
A Férfi
A Hold
Víz
Érzés
A Nő
Az Ég
Éter
Alkotás
Művész

Semmilyen irás nem maradt fenn tőle - mivel egyetlen sort sem írt - mégis azt tartják, a görög filozófiának két nagy korszaka van, őelőtte és őutánna. Minek köszönheti e nagy méltatatást ? A lehetséges válaszokból :
  • Platón a tanítványának tartotta magát és ez emelte volna az ő hírnevét is ily magasra ? Tehát ismertségét Platónnak köszönheti ?
  • Elítélték, meggyőződéséért életét adta. Más filózófust is ítéltek el, de mig azok megszökve a városból, megmenekültek, ő nem habozott fenntartani elveit. Vajon ez a sokszor emlegetett, sohse el nem feledett mártíromság tartotta volna meg az emlékezetét a legnagyobbak között ?
A válasz, hogy egyedülálló személyisége emelte a legnagyobbak közé. Beszélgetve tanított, nem előadásokat tartott, hanem kérdezett, méghozzá a kortársak szerint elég agresszív módon. Tudom, hogy semmit sem tudok - mondta - te érted, amiről beszélsz ? Vizsgálodásának tárgya nem annyira a természet, mint a konkrét ember volt. Érdeklődése az ember iránt arra irányult, hogy tanítványait arra sarkalja, nézzenek önmagukba, tartsanak önvizsgálatot. Ismerd meg önmagadat, fordult a hallgatóságához, keresd az erkölcsi eszményeket.

Ismeretlen görög szobrász -
márvány, 330 IE -
Lysippus eredeti athéni bronzszobrának másolata -
Louvre

Arra nevelt, lássuk be, mily keveset tudunk, és keressük meg magunkban az eszményi tulajdonságokat. Mivel senki sem tesz mást, mint ami a saját javát szolgálja, és ez jól is van így, elég megtanítani valakinek az igazi erényeket és feltárni az utat, hogy azokat önmagában megtalálja.

Előbb magunkban kell rendet teremteni, azután indulhatunk a külvilág magyarázata felé. Ezzel a filozófiát a logikus érvek, cselekvőképes gondolatok területére vezette. Ugyanakkor visszautasította az olyan szofista spekulációkat, amelyek az öncélú érvelés kedvéért, néha a lehetetlent is bebizonyították (pl. hogy semmi sem létezik), bármit, és annak ellentétét is. Eltaszította magától a többnyire kétes alapokon nyugvó, zavaros kozmogóniákat is, világkeletkezés magyarázatokat.

Tehát azokat az érvelési módokat, amelyeket elötte kidolgoztak, az önfeltárásra kell használni elöször, a belső értékeink feltárására, gondolataink tisztázására, és innen elindulva lehet tudományos és társadalmi vizsgálódást folytatni. Mindez, akkor egy filozófiai fordulatot jelentett, középpontba az embert téve, a görög felvilágosodás nagyobb állomását képezte.

Ismeretlen római szobrász készítette másolat -
eredetije 4 századból IE - British Museum


Az Akadémia megalapítása az ókori világ egyik legnagyobb kulturális eseménye volt. Athéntól néhány kilométerre, Akadémosznak a hősnek szentelt ligetben jött össze több filozófus, köztük Arisztotelész is. Séták és beszélgetések közt telt az idő, amig Platón vissza nem tér Sziciliába. Arisztotelész kezdetben tanítványként, később tanárként összesen húsz évet tölt az Akadémián.

Platon Akadémiája -
Mozaik -
Pompei (Villa T. Siminius Stephanus) -
Foto S.Sosnovsky


Ismeretlen szobrász -
Márvány -
I.E. 4 századi szobor másolata -
Róma, Capitoline Múzeum




A barlanghasonlat értelme

A barlanghasonlat szerint többnyire csak egy barlang belseje felé nézve árnyakat látunk, a pénz, a hatalom, a siker nem valódi képeit, az igazi valóság pedig odakint van. Az igazi értékekre egy filozófus fel tudja hivni a figyelmünket, ő ugyanis jól látja az igazi, fényes kinti világot, mivel sikerült hátrafordulnia, hátat fordítania a csábos, de hamis árnyaknak. A filozófia révén tehát forduljunk az igazi valóság, a tökéletes világ felé, a megismerés segítségével.


"Minden ember halandó.
Szókratész ember.
Szókratész halandó."


Ezzel az egyszerű módszerrel - a szillogizmussal felszerelve az egész világot osztályozni lehet. Görögül a szó hasonló funkciót jelent, összegyűjtést. Igy tehát a világot szétosztotta élettelen, növényi és állati világra. Az utóbbiak közt az ember az egyik különleges állat, aki gondolkozni is tud, az ő gondolatainak tárgyait pedig felosztotta fizikára, etikára és metafizikára. És igy tovább, módszeresen és sok kötetben.





Római szobrász másolata, I század -
Márvány -
Görög erdetije 320 I.E. -
Bécs, Művészettörténeti múzeum


"Úgy tűnik, a boldogságnak szüksége van a külső javakra, mert lehetetlen, vagy legalább is nem könnyű jó cselekedeteket végrehajtani, ha nincsenek meg hozzá az anyagi eszközök. Sok dolgot ugyanis a barátoknak, a gazdagságnak és a politikai hatalomnak köszönhetően tesz meg az ember. Nem lehet boldog az, aki nagyon rút, akinek homályos a születése, aki egyedül van, akinek nincsenek gyermekei. Tehát az életben egy kis szerencse is kell ahhoz, hogy elérjük a boldogságot."

             Nikomakhoszi etika. I.8. 1099a 31b 7.


Úgymond realistább álláspont mint Platon nézete a barlanghasonlatban. De mint Platon is, dialógusaiban sok véleményt ütköztet és néha nem itélkezik, talán elfogadható itt is mindkét filozófia.





Ismeretlen görög szobrász I századi másolata -
eredetije Lysippustól -
Louvre