"Kallikratész előírásainak megfelelően kell templomot és márványoltárt építeni"
Athéni rendelet 5 sz. Kr.e.
Amig egy filozófustörténész Szókratész, Platón, Arisztotelész munkásságából táplálkozik, a hétköznapi ember inkább azok ismertetőit olvassa.
Egy régész, egy építész a romokból is elképzeli a görög világot, egy "civil" a rekonstrukciókat is nézze meg.
A virtuálisan helyreállított Erechtheion templom - Acropolis - WebMuseum - Andreas B. Syrigos munkája 1995
A balfelső sarokban kis nagyítóval, még egy rekonstrukciót láthatunk, Acropolis Propylaea templomáról -
www.reconstructions.org
Ez a kor, a minoszi, ezer évvel előzte meg a görög nagyépítészet kezdeteit. De kérdés, forrásként elfogadható-e ? Ahogy mi látjuk a görög romokat, ugyanúgy látták a görögök a Földközi-tenger régebbi civilizációinak maradványait ?
Honnan eredt a görög építészet ? Valószínű, sok forrásból hoztak létre egy új, egységes, saját stílust. Tény, hogy Európa, kétezer év múlva, felfedezte az ókori görög építészetet - akkor már csak a romjaiból - és újjáélesztette azt. Majd újabb kétszáz év múlva ismét megjelentek a görög oszloprendek, szinte mindenik nagy intézmény homlokzatán
Minoszi ház rekonstrukciója - www.aeria.phil.uni-erlangen.de
Otthon tevékenykedő asszonyok, épp ruhát helyeznek el. A ládán kivül különböző bútorok is láthatók.
A bútorok szintén az egységes stílusban készültek, építészet és belső építészet összhangja nem volt ismeretlen, mint harmonikusan illeszkedő részek az egészben. Vajon az építészek terveztek bútorokat is ?
Calabria - görög kolónia 490 Kr.e. - dombormű. Nemzeti Múzeum - Reggio Calabria
A nagyitón keresztül megnézhető kép alapján a válasz valószínűleg igen, de mindenképp együttműködtek a kőfaragókkal.
Calabria - görög kolónia 470-460 Kr.e. - dombormű. Nemzeti Múzeum - Reggio Calabria
Ez a ruha rekonstrukció a vidéki görög nép ruházatát szándékozik illusztrálni - többé-kevésbé a XIX századi-i viktoriánus elképzelésben.
A ruhaviseletek története, Braun and Scheider 1861-1880, München
A következő - innen hívható - képen más társadalmi rétegek ruháit láthatjuk.
Érdemes itt szólni, hogy a társadalmi rétegek egyenlősége kérdéses, miután Platón Államában, az állampolgárok három kategóriára oszlanak. Ez a három kategória: akik parancsolnak (filozófusok), akik harcolnak (katonák), és akik dolgoznak (földművesek és az összes többi)
A fentieken kívül, ugyanis ők nem is voltak állampolgárok, voltak a rabszolgák. Az állampolgárok többségének pedig volt legalább egy rabszolgája, akiket főleg a mezőgazdaságban foglalkoztattak. A filozófusok, írók véleménye erről így szólt : a rabszolgaság nem természetes, de szükséges.
Egyébként a társadalmi igazság alatt sem a mai demokratikus egyenlőséget értették hajdan, hanem a rendet, a hagyományok, a jól kialakult szabályok betartását. És ez igy volt az építészetben, szobrászatban, ruházkodásban is.
kep forrasa
Az olivabogyót késő ősszel szedték kézzel, vagy egy rúddal. Fonott edényben tartották néhány hétig, amig megerjedt, majd kipréselték. A mezőgazdaságban egyébként a lakosság 80% dolgozott. Gabonából föleg árpát termesztettek. Görögország nagyobb része hegyes vidék, a szigetek pedig szinte mind az, nem sok a gabonának való. Az olivafák viszont megteremtek hegyes vidéken is, termesztették is már a kezdetektől. Ugyanott a szőlő is jól termett, amit viszont már a bronz korból is ott találunk.
Nagyitó alatt : Áldozati képtábla, remek és hűen megmaradt színekkel megfestve. Áldozati szertartás zenével, étellel, itallal. Az áldozati bárányt tartó ifjú mögött ketten, kitharán illetve fuvolán játszanak.
Fogadalmi emléktábla - 540 Kr.e. Korinthosz mellett egy barlangból került elő, jelenleg Nemzeti Múzeum, Athén
Platón az Államban, helyet keres az ideális államának. Az nem lehet a pénz markában, igy tengerparttól, kikötőtől távol kell legyen. Ugyanis a kikötőkben főleg a kereskedők forgolódnak hajóikkal. A kereskdők pedig vég nélkül hajszolják a pénzt, nem mint a földművelők, akik csak annyit termelnek amennyire szükségük van és amennyit más szükséges dolgokra tudnak cserélni.
Tetradrachma - Athén - 5 sz. Kr.e.
