"Keleti ég óvta rózsapiros csoda
Feleannyi idős, mint az idő maga" (John Burgon)
Petra i.e. 3 században a nabateusok királysága alatt formálódott ki szó szerint a sziklából. Petra görögül
sziklát jelent, a héberül Szela, az arabok pedig Musza-vádi (Mózes völgye) névvel illetik. Újrafelfedezője
J.Burckhardt 19.századi kalandor, aki arab kereskedőnek öltözve néhány órát itt töltött. Arab vezetői
megtévesztésére egy kecskét hozott és áldozott itt fel.
A sziklahasadék 1200 méter hosszú és egyetlen szűk bejáratként a védett jellegét is megadta a városnak.
A helyiek úgy tartják, hogy az épület tetején látható kőurnában kincseket rejtettek el a
nabateusok. Emiatt lett az épület mai neve Kincstár, arabul Al-Khanek al-Faroun, vagyis a fáraó kincstára.
A negyven méter magas kétszintes épületnek petrai jellegzetessége a kőurna, egyébként
a domborművek, megkopottan, Castort és Polluxot a két testvért ábrázolják lent kétoldalt, lóidomítás közben.
A felső szinten harcoló amazonok, középen Tükhé a szerencse istennője.
A hiedelemmel ellentétben az épület nem templomi funkciót szolgált, hanem egy nabateus király siremlékeként
épült az i.e. első században.
A kincstárat elhagyva egy tágas völgyben a hajdani városban találjuk magunkat.
A sziklában rengeteg emlék maradt a régi időkből, a 800 objektum felfedezéséhez egy teljes nap is kevés,
és a feltárások tovább folynak...
A következő képekben kősírok sorát láthatjuk, majd az impozáns Királyok falát, rajta az Urna
sír (Kicstárhoz hasonló, de jobban megviselte az idő), és a Selyem sír, aminek előterében, alsó
szintjén, árkádos termek, bemélyedések láthatók.
Majd az Oszlopsoros Főutca következik - hajdan működő öntöző rendszerrel
ellátott - sokszínű kereskedő város főutcája
